A szigetmonostori r.k. templom története
A török hódoltságot követően a Szentendrei-sziget a Zichyek birtoka lett. 1740 körül Zichy Ferenc monostori birtokát zálogba adta Horányi Gábor földesúrnak, aki 1737-től Pest vármegye országgyűlési követe, 1747-től pedig Pest vármegye alispánja volt. Horányi Gábor az 1740-es években építtette a budai várban a mai Táncsics Mihály utca 25. sz. alatt palotáját, és ugyanebben az időben kezdett monostori házának építésébe is, mely a mai plébániaépület.
Horányi Gábor katolikus vallású lévén katolikusokat telepített a török idők óta zömében református vallású faluba, templomot is építtetett, ahova budai barátokat hozott ki misézésre és a katolikus hit erősítésére. Ettől kezdve lett kétvallású a falu lakossága.
A templom 1752-re készült el, provinciális barokk stílusban épült. Horányi Gábor kegyúr 1752. augusztus 15-én Padányi Bíró Márton veszprémi püspökhöz intézett levelében kérte, hogy szentelje fel a Szentháromság tiszteletére épített templomot. A püspök 1752. szeptember 8-án kelt levelében üdvözölte Horányit, azonban százféle elfoglaltságára hivatkozva, az elkészült és felszerelt templom megáldására maga helyett a kerületi esperes, Márkus Mihály zsámbéki plébános kiküldését ígérte.
Monostor 1768-ban lett önálló plébánia, előtte Bogdány (Dunabogdány) filiája volt. Az Árpád-kori plébániát alapították újra. A plébánia barokk épülete a templomnál korábbi, Horányi Gábor kastélyaként épült, melyben a kegyúr tornyos bejárattal házikápolnát rendezett be. Amíg nem készült el a templom, ott miséztek. 1768-tól az épület északi felét már a plébános lakta, a déli szárny 4 szobája az alkalmanként idelátogató kegyúr rendelkezésére állt. A cselédek az udvari melléképületben éltek, mely mára szinte nyom nélkül eltűnt.
A Magyar Országos Levéltárban őriznek monostori felmérési terveket, melyek az 1770-es évekből származnak, szerzőik Hamon János Mihály budai és Gföller Jakab gödöllői kőművesmesterek. Az egyik rajz a plébániaépületről készült, feliratai alapján tudjuk, hogy ebben az időben a plébános a kegyúrral közösen használta az épületet. A templomról készült tervlapokon a templom homlokzatát a maitól kissé eltérő architektúrával ábrázolták, az eredeti összetett hagymatagos toronysisakjával együtt. A templom körül az uradalom parterekre osztott, gondozott kertje terült el. A kert déli sarkában épült fel a kicsiny iskolamesteri lakás, mely egy szobából, szabadkéményes konyhából és kamrából állt. A konyhából az urasági kert felőli tornácra és a déli oldalon lévő udvarra is nyílt kijárat. A felmérés mindkét épületet jó állapotúnak írta le, a templomot cserép fedte, a tanítóházat zsindely.
A templom alaprajza a XVIII. század közepének barokk templomépítészetére jellemző, a háromszakaszos templomhajó fülkékkel bővített, csehboltozatok (függőkupolák) fedik. A szentély íves záródású, melyet kosáríves diadalív választ el a hajótól.
A monostori plébánia alapításakor még a Veszprémi Püspökség területéhez tartozott. 1777-től a Székesfehérvári Püspökséghez került, majd 1993-tól az Esztergomi Egyházmegye plébániája.
Területe egykor kiterjedt a mai Tahitótfalu és Pócsmegyer-Leányfalu községek területére is. Tahitótfalu 1803-ban alakult önálló plébániává a M. Kir. Kincstár kegyurasága alatt, Pócsmegyer-Leányfalu azonban 1937. július elsejéig a szigetmonostori plébánia filiája volt. A szigetmonostori plébánia területe ekkortól már csakis Szigetmonostor község területére terjedt ki.
1770-ben, Mária Terézia uralkodása alatt történt meg az úrbéri rendezés. Kegyúrként a Kincstár lépett a Horányi-család örökébe. (Így 1891-ig a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott a Kegyuraság, ettől kezdve a Földművelésügyi Minisztériuméba ment át.) 1934 decemberében a Kincstár a Fővárosi Vízművek részére eladta a birtokot, így 1935-től a Székesfőváros lett az új kegyúr.
A templomot a 250 év alatt többször felújították. Ez jegyzőkönyvekből, Canonica Visitatiokból követhető nyomon. Canonica Visitatio (egyházmegyei ellenőrzés) történt 1778-ban 1799-ben, 1805-ben, 1817-ben, 1829-ben, 1839-ben és 1868-ban is...
Az 1778-as Canonica Visitatio szerint a templom orgonája régi, három harangja van, egy 5 mázsás, egy másik a Szentháromságé, 2 mázsás, a harmadik Szt. Gábrielé. A két utóbbit Padányi Bíró Márton consecrálta (szentelte fel) 1756-ban. Az 1805-ös Canonica Visitatio szerint a Kir. Kamara 1792-ben renováltatta a templomot. Ekkor már megvolt a mai vörösmárvány keresztelőkút. Az 1805-ben felsorolt három harangból az egyik, a Szentháromság tiszteletére rendelt, 3 mázsás volt, a Szent Kereszté 2 mázsás, a Szent Szűzé pedig 1 mázsás. A három harangot Sellyei Nagy Ignác consecrálta 1779 körül.
Új harangok említéséből tűzvész általi vagy más pusztításra következtethetünk. A templomot 1792-ben a Királyi Kamara renováltatta. Lehetséges, hogy ekkor változtatták meg a homlokzat eredeti architektúráját, amely a felmérési terven látható. Ezt támasztaná alá, hogy az 1792-es dátum több helyen tévesen előfordul, mint a templom építési ideje.
Az 1817-es Can. Vis. szerint a templom még csak benedicált (áldásban részesült, de nem felszentelt). A plébánia mellett álló Nepomuki Szt. János szobrot ebben az évben állíttatta Dulitzky József bogdányi hívő.
Az 1839-es Canonica Visitatio megemlíti, hogy a főoltár a Duna gyakori kiöntése miatt megingott. Az 1838-as árvíz után csak 1845-ben hozták rendbe a templom belsejét, a megrongálódott oltárkép helyett újat festettek, melyet 1903-ban restauráltattak. A II. világháború előtti képeslapokon még felfedezhető.
A templom tetejét 1866-ban újra zsindelyezték. 1876-ban nagy árvíz pusztította a községet, a templomon 1200 forintos kárt okozott. 1898 márciusában Biber Gyula plébános folyamodványában kérelmezte a templom és a plébánia helyreállítását a minisztérium útján. Júniusban a pilisszántói esperes jelentette, hogy a szigetmonostori templom tetejét a "magas kincstár" abban az évben megújíttatja.
A kincstár mint kegyúr 1900-ban, majd 1923-ban végeztetett a templomon általános helyreállítási munkálatokat: 1923-ban az addig zsindellyel fedett tetőt vörös palával fedték be. A torony fedése azonban továbbra is fazsindely maradt. 1913-ban megnagyobbították a templom kórusát. 1926-ban az árvíz elvitte a templomkert kerítésének egy részét. 1935-ben leszakadt a déli sekrestye mennyezete és összetörte a gyóntatószéket. Ugyanebben az évben a Székesfőváros, mint kegyúr renováltatta a templomot: kívülről újravakolták, a tetőt kijavították, a két sekrestyét 20 cm-rel megemelték, a beszakadt tetőt újjáépítették. A kórusfeljáratot áthelyezték a torony déli sarka alá az előcsarnokba. A templom belső ajtajának áthelyezésével, a templom befogadóképessége a szabaddá tett torony alatti térrel megnagyobbodott.
A hívek 1907-ben festették ki a templomot. 1898-ban szintén a hívek szerezték a templom részére a lourdes-i szobrot, és 1900-ban állították fel a Mária-oltárt oly módon, hogy a régi szentsírra ráépítették a Mária-oltár felső részét. Az új orgona is a hívek áldozatkészségéből készült el 1914-ben.
A templom eredeti főoltárának menza része kőből készült, tabernákuluma fából, mögötte a Szentháromságot ábrázoló egyszerű olajnyomatos oltárkép állt. A képet szentély hátsó falára festett álperspektivikus, barokk oltárarchitektúra keretezte. A fennmaradt képeslap tanúsága szerint kvalitásos alkotás lehetett.
A templomnak kezdetben négy harangja volt, közülük kettőt vittek el egy 170 és egy 60 kg súlyút. Megmaradt egy 120 és egy 40 kg súlyú. A hívek gyűjtéséből ehhez szereztek egy 228 kg súlyú harangot, melyet Prohászka Ottokár megyés püspök benedikált (áldott meg) 1923-ban.
Háborús kár nem érte a templomot. 1952-ben Jeges Ernő budapesti festőművész díszítette a ma is látható freskókkal a templomot.
1963-ban átfestették a toronysisakot. 1969-ben alakították ki az új liturgikus teret, az oltár ekkor került ki a szentélyből. 1981-ben is végeztek restaurálást a templomon. 1986-ban felújították a tetőzetet, lefestették a toronysisakot, az utóbbit megismételték 1999-ben. 1987-ben és 1997-ben is történt külső tatarozás, 1997-ben a falak alsó részét szárító vakolattal látták el kívül-belül, a belső falfelületeket pedig újrafestették. Restaurálták a kőkereteket és a kőlábazatokat. 1999-ben Gombos Miklós harangöntő tanácsára a régi fa harang-tartószerkezet vas állványzatra való cseréjét is elvégeztették. A szentély alsó sávjában történt falkutatás során előkerültek a korábbi festett barokk oltár maradványai, töredékei. 2002-ben restaurálták az orgona szekrényét, és felújították a belső szerkezetét.
A TEMPLOM BERENDEZÉSE
A MAI FŐOLTÁR
A II. vatikáni zsinat határozata alapján kialakított liturgikus tér részeként került a szentélybe az ambóval együtt Lugosi Imre plébános megrendelésére.
AZ EGYKORI FŐOLTÁR TABERNÁKULUMA ÉS FELÉPÍTMÉNYE
Ma a hajó déli (evangéliumi) oldalán áll a szentsír oltárárán. A 1970-es években került ide a szentély apszisából a liturgikus tér zsinati átrendezése során, lourdes-i Szűz helyére. A fa tabernákulumát aranyozott fejezetes pilaszterek tagolják, két szélén egy-egy angyal helyezkedik el. Az angyalok feltehetően az 1760-70-es években készültek. 1790 után készülhetett a tabernákulum. A mai, XX. századi műkő oltárasztal kétlépcsős alépítményen áll.
SZÓSZÉK
1760-70 körül készült, a magyar későbarokk műtárgyak kiemelkedő darabja. A templom leckeoldalán, a diadalív és a hajó találkozásánál helyezkedik el a falra építve. Tagolt kosarán aranyozott rocaille-os faragványok és ezüst puttófejek. Függönyös hangvetőjét két lebegő angyal tartja. Oromzatát mozgalmas faragások, és kő táblát tartó angyal alakja díszíti. Felújítva 2005-ben.
KERESZTELŐKÚT
XVIII. század végi. Vörösmárvány, balluszteres talapzaton álló gerezdes medence, fém fedelét Jézus keresztelését ábrázoló szoborcsoport díszíti.
A JEGES ERNŐ-FRESKÓK
A korábbi festett barokk oltárarchitektúra helyére 1952-ben Jeges Ernő főoltárkép freskót festett, melynek témája a Szentháromság a magyar szentekkel. A képen a falu is megjelenik. A szentélyből nyíló két sekrestyeajtó felett Szent József és Szent Vendel látható egy-egy tondóban. A szentély mennyezetén az Oltáriszentség dicséretét ábrázolta a festő, a hajó első mennyezetképén pedig amint a mennybe fölvett Szűz Mária az angyalok kórusát vezényli. A hajó második mennyezetképének témája a hegyi beszéd tanító Krisztusa.
ORGONA
1914-ben készült el az orgona szekrénye, mely egy eklektikus építmény neobarokk formajegyekkel. Igen jó minőségű asztalos és faszobrász munka. A hangszer azonos korú, Rieger gyártmányú.
A TEMPLOM HARANGJAINAK FELIRATAI
Nagyharang:
Isten dicsőségére a világháborúban 1914-1918 elesett
Szigetmonostori Róm. Kat. Hősök emlékére.
Közadakozásból öntette a szigetmonostori Róm. Kat. hívek
áldozatkészsége. Shvoy Lajos Megyéspüspök kormányzása idején.
"Ne félj Mária
A Szentlélek ereje száll tereád!
Aki tőled születik Isten fiának hivatik."
Öntötte Walser Ferenc Budapest.
Dr. Vass József népjóléti miniszter.
Dr. Almásy László országgyűlési képviselő.
Szente Antal kántor-tanító idejében 1926. évben.
Jády László plébános.
Nem halt meg az aki a hazáért vérzett el.
Középső harang:
Jády László ajándéka
A szigetmonostori temető fájából a hívek munkájából és az alulírott iskolaszéki tagok buzgólkodásával.
Mócsai József világi elnök
Szente Antal kántor-tanító
Kecskés Mihály templom gondnok
F. Mócsai István
Id. Plattner József
F. Mócsai Ferenc
I. Mócsai Gábor
Mócsai Rudolf
Herr Mihály
Ifj. Makrai János és Ifj. Rózsa Lajos
Öntötte: 1923. évben Walser Ferenc Budapest
Szent László király könyörögj. Az általad egykor birtokolt hazáért.
Kis harang:
Isten dicsőségére
Liziői Szent Teréz tiszteletére
A szigetmonostori Róm. kat. Egyházközség lelki épülésére ajándékozta: Benes Józsefné haranganya 1928 évben.
Valger Ferenc öntötte.
A SZIGETMONOSTORI PLÉBÁNOSOK NÉVSORA
Az első plébánosok Dunabogdányból
1752-55 Lind József 3 évig
1755-61 Gräsl Bertalan 6 évig
1761-68 Jankovics József 7 évig
1768-tól Szigetmonostor önálló plébánia
1768-94 Mátyás János 26 évig
1794-99 Stublits Ferenc 5 évig
1799-1806 Clementis Fülöp 7 évig
1806-09 Hollajder Ferenc 3 évig
1809-29 Medveczky József 20 évig
1829-57 Bejczy István 28 évig
1857-58 Bognár József 2 évig
1859-67 Tankövy Ferenc 8 évig
1867-82 Cserveny János 15 évig
1782-83 Hofbauer Ede az ideiglenes adminisztrátor
1883-89 Láng László 6 évig
1889-90 Leéb Károly 2 évig
1890-18 Biber Gyula 28 évig
1918 Somogyi József vezette ideiglenesen a plébániát
1918-30 Jády László 12 évig
1930-33 Csányi Károly 3 évig
1933-37 Scholtz János 4 évig
1937-40 Csomó Sándor 3 évig
1940-67 Bizzer Pál 27 évig
1967-80 Lugosi Imre 13 évig
1980-81 Szentirmai Károly helyettesít Tahitótfaluból
1982-84 Marx Ferenc 2 évig
Tahitótfaluval közös a plébánia
1984-95 Bednár Pál 11 évig
1995-05 Szőke Lajos 10 évig
2005-től Vénusz Gellért
Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes
» A szigetmonostori r.k. plébánia építészettörténeti összefoglalása »
Horányi Gábor katolikus vallású lévén katolikusokat telepített a török idők óta zömében református vallású faluba, templomot is építtetett, ahova budai barátokat hozott ki misézésre és a katolikus hit erősítésére. Ettől kezdve lett kétvallású a falu lakossága.
A templom 1752-re készült el, provinciális barokk stílusban épült. Horányi Gábor kegyúr 1752. augusztus 15-én Padányi Bíró Márton veszprémi püspökhöz intézett levelében kérte, hogy szentelje fel a Szentháromság tiszteletére épített templomot. A püspök 1752. szeptember 8-án kelt levelében üdvözölte Horányit, azonban százféle elfoglaltságára hivatkozva, az elkészült és felszerelt templom megáldására maga helyett a kerületi esperes, Márkus Mihály zsámbéki plébános kiküldését ígérte.
Monostor 1768-ban lett önálló plébánia, előtte Bogdány (Dunabogdány) filiája volt. Az Árpád-kori plébániát alapították újra. A plébánia barokk épülete a templomnál korábbi, Horányi Gábor kastélyaként épült, melyben a kegyúr tornyos bejárattal házikápolnát rendezett be. Amíg nem készült el a templom, ott miséztek. 1768-tól az épület északi felét már a plébános lakta, a déli szárny 4 szobája az alkalmanként idelátogató kegyúr rendelkezésére állt. A cselédek az udvari melléképületben éltek, mely mára szinte nyom nélkül eltűnt.
A Magyar Országos Levéltárban őriznek monostori felmérési terveket, melyek az 1770-es évekből származnak, szerzőik Hamon János Mihály budai és Gföller Jakab gödöllői kőművesmesterek. Az egyik rajz a plébániaépületről készült, feliratai alapján tudjuk, hogy ebben az időben a plébános a kegyúrral közösen használta az épületet. A templomról készült tervlapokon a templom homlokzatát a maitól kissé eltérő architektúrával ábrázolták, az eredeti összetett hagymatagos toronysisakjával együtt. A templom körül az uradalom parterekre osztott, gondozott kertje terült el. A kert déli sarkában épült fel a kicsiny iskolamesteri lakás, mely egy szobából, szabadkéményes konyhából és kamrából állt. A konyhából az urasági kert felőli tornácra és a déli oldalon lévő udvarra is nyílt kijárat. A felmérés mindkét épületet jó állapotúnak írta le, a templomot cserép fedte, a tanítóházat zsindely.
A templom alaprajza a XVIII. század közepének barokk templomépítészetére jellemző, a háromszakaszos templomhajó fülkékkel bővített, csehboltozatok (függőkupolák) fedik. A szentély íves záródású, melyet kosáríves diadalív választ el a hajótól.
A monostori plébánia alapításakor még a Veszprémi Püspökség területéhez tartozott. 1777-től a Székesfehérvári Püspökséghez került, majd 1993-tól az Esztergomi Egyházmegye plébániája.
Területe egykor kiterjedt a mai Tahitótfalu és Pócsmegyer-Leányfalu községek területére is. Tahitótfalu 1803-ban alakult önálló plébániává a M. Kir. Kincstár kegyurasága alatt, Pócsmegyer-Leányfalu azonban 1937. július elsejéig a szigetmonostori plébánia filiája volt. A szigetmonostori plébánia területe ekkortól már csakis Szigetmonostor község területére terjedt ki.
1770-ben, Mária Terézia uralkodása alatt történt meg az úrbéri rendezés. Kegyúrként a Kincstár lépett a Horányi-család örökébe. (Így 1891-ig a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott a Kegyuraság, ettől kezdve a Földművelésügyi Minisztériuméba ment át.) 1934 decemberében a Kincstár a Fővárosi Vízművek részére eladta a birtokot, így 1935-től a Székesfőváros lett az új kegyúr.
A templomot a 250 év alatt többször felújították. Ez jegyzőkönyvekből, Canonica Visitatiokból követhető nyomon. Canonica Visitatio (egyházmegyei ellenőrzés) történt 1778-ban 1799-ben, 1805-ben, 1817-ben, 1829-ben, 1839-ben és 1868-ban is...
Az 1778-as Canonica Visitatio szerint a templom orgonája régi, három harangja van, egy 5 mázsás, egy másik a Szentháromságé, 2 mázsás, a harmadik Szt. Gábrielé. A két utóbbit Padányi Bíró Márton consecrálta (szentelte fel) 1756-ban. Az 1805-ös Canonica Visitatio szerint a Kir. Kamara 1792-ben renováltatta a templomot. Ekkor már megvolt a mai vörösmárvány keresztelőkút. Az 1805-ben felsorolt három harangból az egyik, a Szentháromság tiszteletére rendelt, 3 mázsás volt, a Szent Kereszté 2 mázsás, a Szent Szűzé pedig 1 mázsás. A három harangot Sellyei Nagy Ignác consecrálta 1779 körül.
Új harangok említéséből tűzvész általi vagy más pusztításra következtethetünk. A templomot 1792-ben a Királyi Kamara renováltatta. Lehetséges, hogy ekkor változtatták meg a homlokzat eredeti architektúráját, amely a felmérési terven látható. Ezt támasztaná alá, hogy az 1792-es dátum több helyen tévesen előfordul, mint a templom építési ideje.
Az 1817-es Can. Vis. szerint a templom még csak benedicált (áldásban részesült, de nem felszentelt). A plébánia mellett álló Nepomuki Szt. János szobrot ebben az évben állíttatta Dulitzky József bogdányi hívő.
Az 1839-es Canonica Visitatio megemlíti, hogy a főoltár a Duna gyakori kiöntése miatt megingott. Az 1838-as árvíz után csak 1845-ben hozták rendbe a templom belsejét, a megrongálódott oltárkép helyett újat festettek, melyet 1903-ban restauráltattak. A II. világháború előtti képeslapokon még felfedezhető.
A templom tetejét 1866-ban újra zsindelyezték. 1876-ban nagy árvíz pusztította a községet, a templomon 1200 forintos kárt okozott. 1898 márciusában Biber Gyula plébános folyamodványában kérelmezte a templom és a plébánia helyreállítását a minisztérium útján. Júniusban a pilisszántói esperes jelentette, hogy a szigetmonostori templom tetejét a "magas kincstár" abban az évben megújíttatja.
A kincstár mint kegyúr 1900-ban, majd 1923-ban végeztetett a templomon általános helyreállítási munkálatokat: 1923-ban az addig zsindellyel fedett tetőt vörös palával fedték be. A torony fedése azonban továbbra is fazsindely maradt. 1913-ban megnagyobbították a templom kórusát. 1926-ban az árvíz elvitte a templomkert kerítésének egy részét. 1935-ben leszakadt a déli sekrestye mennyezete és összetörte a gyóntatószéket. Ugyanebben az évben a Székesfőváros, mint kegyúr renováltatta a templomot: kívülről újravakolták, a tetőt kijavították, a két sekrestyét 20 cm-rel megemelték, a beszakadt tetőt újjáépítették. A kórusfeljáratot áthelyezték a torony déli sarka alá az előcsarnokba. A templom belső ajtajának áthelyezésével, a templom befogadóképessége a szabaddá tett torony alatti térrel megnagyobbodott.
A hívek 1907-ben festették ki a templomot. 1898-ban szintén a hívek szerezték a templom részére a lourdes-i szobrot, és 1900-ban állították fel a Mária-oltárt oly módon, hogy a régi szentsírra ráépítették a Mária-oltár felső részét. Az új orgona is a hívek áldozatkészségéből készült el 1914-ben.
A templom eredeti főoltárának menza része kőből készült, tabernákuluma fából, mögötte a Szentháromságot ábrázoló egyszerű olajnyomatos oltárkép állt. A képet szentély hátsó falára festett álperspektivikus, barokk oltárarchitektúra keretezte. A fennmaradt képeslap tanúsága szerint kvalitásos alkotás lehetett.
A templomnak kezdetben négy harangja volt, közülük kettőt vittek el egy 170 és egy 60 kg súlyút. Megmaradt egy 120 és egy 40 kg súlyú. A hívek gyűjtéséből ehhez szereztek egy 228 kg súlyú harangot, melyet Prohászka Ottokár megyés püspök benedikált (áldott meg) 1923-ban.
Háborús kár nem érte a templomot. 1952-ben Jeges Ernő budapesti festőművész díszítette a ma is látható freskókkal a templomot.
1963-ban átfestették a toronysisakot. 1969-ben alakították ki az új liturgikus teret, az oltár ekkor került ki a szentélyből. 1981-ben is végeztek restaurálást a templomon. 1986-ban felújították a tetőzetet, lefestették a toronysisakot, az utóbbit megismételték 1999-ben. 1987-ben és 1997-ben is történt külső tatarozás, 1997-ben a falak alsó részét szárító vakolattal látták el kívül-belül, a belső falfelületeket pedig újrafestették. Restaurálták a kőkereteket és a kőlábazatokat. 1999-ben Gombos Miklós harangöntő tanácsára a régi fa harang-tartószerkezet vas állványzatra való cseréjét is elvégeztették. A szentély alsó sávjában történt falkutatás során előkerültek a korábbi festett barokk oltár maradványai, töredékei. 2002-ben restaurálták az orgona szekrényét, és felújították a belső szerkezetét.
A TEMPLOM BERENDEZÉSE
A MAI FŐOLTÁR
A II. vatikáni zsinat határozata alapján kialakított liturgikus tér részeként került a szentélybe az ambóval együtt Lugosi Imre plébános megrendelésére.
AZ EGYKORI FŐOLTÁR TABERNÁKULUMA ÉS FELÉPÍTMÉNYE
Ma a hajó déli (evangéliumi) oldalán áll a szentsír oltárárán. A 1970-es években került ide a szentély apszisából a liturgikus tér zsinati átrendezése során, lourdes-i Szűz helyére. A fa tabernákulumát aranyozott fejezetes pilaszterek tagolják, két szélén egy-egy angyal helyezkedik el. Az angyalok feltehetően az 1760-70-es években készültek. 1790 után készülhetett a tabernákulum. A mai, XX. századi műkő oltárasztal kétlépcsős alépítményen áll.
SZÓSZÉK
1760-70 körül készült, a magyar későbarokk műtárgyak kiemelkedő darabja. A templom leckeoldalán, a diadalív és a hajó találkozásánál helyezkedik el a falra építve. Tagolt kosarán aranyozott rocaille-os faragványok és ezüst puttófejek. Függönyös hangvetőjét két lebegő angyal tartja. Oromzatát mozgalmas faragások, és kő táblát tartó angyal alakja díszíti. Felújítva 2005-ben.
KERESZTELŐKÚT
XVIII. század végi. Vörösmárvány, balluszteres talapzaton álló gerezdes medence, fém fedelét Jézus keresztelését ábrázoló szoborcsoport díszíti.
A JEGES ERNŐ-FRESKÓK
A korábbi festett barokk oltárarchitektúra helyére 1952-ben Jeges Ernő főoltárkép freskót festett, melynek témája a Szentháromság a magyar szentekkel. A képen a falu is megjelenik. A szentélyből nyíló két sekrestyeajtó felett Szent József és Szent Vendel látható egy-egy tondóban. A szentély mennyezetén az Oltáriszentség dicséretét ábrázolta a festő, a hajó első mennyezetképén pedig amint a mennybe fölvett Szűz Mária az angyalok kórusát vezényli. A hajó második mennyezetképének témája a hegyi beszéd tanító Krisztusa.
ORGONA
1914-ben készült el az orgona szekrénye, mely egy eklektikus építmény neobarokk formajegyekkel. Igen jó minőségű asztalos és faszobrász munka. A hangszer azonos korú, Rieger gyártmányú.
A TEMPLOM HARANGJAINAK FELIRATAI
Nagyharang:
Isten dicsőségére a világháborúban 1914-1918 elesett
Szigetmonostori Róm. Kat. Hősök emlékére.
Közadakozásból öntette a szigetmonostori Róm. Kat. hívek
áldozatkészsége. Shvoy Lajos Megyéspüspök kormányzása idején.
"Ne félj Mária
A Szentlélek ereje száll tereád!
Aki tőled születik Isten fiának hivatik."
Öntötte Walser Ferenc Budapest.
Dr. Vass József népjóléti miniszter.
Dr. Almásy László országgyűlési képviselő.
Szente Antal kántor-tanító idejében 1926. évben.
Jády László plébános.
Nem halt meg az aki a hazáért vérzett el.
Középső harang:
Jády László ajándéka
A szigetmonostori temető fájából a hívek munkájából és az alulírott iskolaszéki tagok buzgólkodásával.
Mócsai József világi elnök
Szente Antal kántor-tanító
Kecskés Mihály templom gondnok
F. Mócsai István
Id. Plattner József
F. Mócsai Ferenc
I. Mócsai Gábor
Mócsai Rudolf
Herr Mihály
Ifj. Makrai János és Ifj. Rózsa Lajos
Öntötte: 1923. évben Walser Ferenc Budapest
Szent László király könyörögj. Az általad egykor birtokolt hazáért.
Kis harang:
Isten dicsőségére
Liziői Szent Teréz tiszteletére
A szigetmonostori Róm. kat. Egyházközség lelki épülésére ajándékozta: Benes Józsefné haranganya 1928 évben.
Valger Ferenc öntötte.
A SZIGETMONOSTORI PLÉBÁNOSOK NÉVSORA
Az első plébánosok Dunabogdányból
1752-55 Lind József 3 évig
1755-61 Gräsl Bertalan 6 évig
1761-68 Jankovics József 7 évig
1768-tól Szigetmonostor önálló plébánia
1768-94 Mátyás János 26 évig
1794-99 Stublits Ferenc 5 évig
1799-1806 Clementis Fülöp 7 évig
1806-09 Hollajder Ferenc 3 évig
1809-29 Medveczky József 20 évig
1829-57 Bejczy István 28 évig
1857-58 Bognár József 2 évig
1859-67 Tankövy Ferenc 8 évig
1867-82 Cserveny János 15 évig
1782-83 Hofbauer Ede az ideiglenes adminisztrátor
1883-89 Láng László 6 évig
1889-90 Leéb Károly 2 évig
1890-18 Biber Gyula 28 évig
1918 Somogyi József vezette ideiglenesen a plébániát
1918-30 Jády László 12 évig
1930-33 Csányi Károly 3 évig
1933-37 Scholtz János 4 évig
1937-40 Csomó Sándor 3 évig
1940-67 Bizzer Pál 27 évig
1967-80 Lugosi Imre 13 évig
1980-81 Szentirmai Károly helyettesít Tahitótfaluból
1982-84 Marx Ferenc 2 évig
Tahitótfaluval közös a plébánia
1984-95 Bednár Pál 11 évig
1995-05 Szőke Lajos 10 évig
2005-től Vénusz Gellért
Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes
» A szigetmonostori r.k. plébánia építészettörténeti összefoglalása »
Következő eseményünk: 
