2006-os Családünnep
Amikor 1998-ban, a Monostor Családegyesület tagjaival az első ünnepet szerveztük, szerettünk volna egy olyan alkalmat teremteni, ahol mindenki felé nyitott, lelki és kulturális családi nap keretei között, együtt fedezhetjük föl újra és újra azt az ajándékot, amit családjaink életén keresztül kapunk Istentől.
Az elmúlt évek során, szemlélődő szeretettel adtunk hálát Istennek a családjaink építő köveiért.
Tavaly pedig nekilendültünk, hogy Monostori Családünnep keretei között egy új sorozatot indítsunk a család életjelenségeiről.
Az első átgondolásra, átélésre kínálkozó téma az volt, hogy
A család Együtt él. megfogalmaztuk, hogy „eleven kövek módjára" hogyan lehetünk együtt egy ház, egy otthon, egy tűzhely, egy fészek, Egyház.
Kerestük, az igazi jelentését azoknak a szép szavaknak, hogy együtt, együttlét, jelenlét, odafigyelés, minőségi idő a közös házban.
Ebben a házat, lakást, otthont, egyházat, egy hazát kereső utunkon a vezérlő csillagunk lÁrpádházi Boldog Jolán, IV. Béla királyunk leánya volt..
Az idei, immáron a kilencedik Monostori Család ünnep másfél napos programjain folytatjuk a család életjelenségeinek sorozatát.
A család élete, az egy házban élő élete elképzelhetetlen a közös asztal nélkül.
Az ember az együttlétet el sem tudja képzelni közös étkezés nélkül.
Az élő család Együtt étkezik. Amint John A. Hardon jezsuita atya, A katolikus család a mai világban c. könyvében írja, a közös asztal a azért életbevágóan fontos kincsünk, mert „ a családi étkezések alkalmával nemcsak a test táplálkozik, hanem a lélek is gazdagabbá válik." (uo.: 61. o.)
Ahogy az egész család szíve az édesanya, úgy az igazi otthon fészek melegét teremti meg az, ami a család életében a Családi Tűzhely, a közös asztal, a fehér asztal, az asztalközösség.
A Bibliában a legegyszerűbb közös étkezés is már nagy emberi tett.
A közös étkezés jele által az ember megvalósítja az óhajtott létközösséget szeretteivel, Istennel. Ezért ítéli el a zsoltáros azt, aki elárulja az asztalközösség által létrejött köteléket (Ps 41,10.).
Ábrahám, amikor Mamre völgyében – a terebintus alatt - asztalt terít a három idegennek, akkor találkozik az Úrral, akkor ismeri meg Isten ígéretét, ajándékát.
Övéinek pedig ígéretei szerint Isten maga készít terített asztalt (Iz 25,6;
Jézus Krisztus a legjelentősebb tanításai közül néhányat olyankor mondott el, amikor együtt étkezett másokkal (kánai lakodalomi... királyi menyegző... ha a tanítványok hűségesen virrasztanak, a Mester „felövezi magát, asztalához ülteti, és egyenként kiszolgálja őket...).
Különösen az utolsó vacsorán tárta fel szívét a világnak, amikor megalapította szeretetének szentségét. Amint elérkezett az óra, asztalhoz ült a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: »Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti bárányt elköltsem veletek, mielőtt szenvedek.
Emmauszban a tanítványok hályogos szeme nem a teológiafejtegetésekre nyílik meg, hanem az asztalközösségben, a kenyértörésben ismerik föl Jézust.
Nézd, az ajtóban állok és zörgetek... aki megnyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem, mondja az Úr.
A családi étkezések alkalmával nemcsak a test táplálkozik, hanem a lélek is gazdagabbá válik a gondolatcserék révén.
Akit terített asztallal várnak, az majdnem úgy érezheti magát, mintha hazaérkezett volna...
A terített asztal a befogadás és a /sors/közösség vállalás szimbolikus jele, a szövetség pecsétje.Ha valakik egy asztalhoz ülnek, a közös asztal létközösséget teremt az asztaltársaság tagjai között.
Igaz, van ünnepi asztal is, de a legfontosabb a mindennapi asztal!
És mégsem eszünk otthon, hanem a munkahelyen, iskolában, Mc Donaldsban... csak úgy futtában, és sokszor csak egyedül és magányosan.
Meg kell fontolnunk, étkezhetnek-e a családtagok rendszeresen máshol vagy egyedül? Mi jelent igazán nagy veszélyt a fehér asztal közösségére?
A széthullás kezdete a közös asztal megszűnése...
Pedig a leggyarlóbb politikusok is tudják, hogy amit a parlamentben vagy a különféle egyeztető tárgyalásokon nem tudtak elintézni, azt megoldja a fehérasztal...
Családunkban legalább a vacsora legyen igazi közös asztal...
Hogy mit jelenthet egy igazi keresztény család számára a közös asztal, egy olyan családtól kérdezhetjük meg, akit ma az Úr állít elénk: dr. Batthyány-Strattmann László és családja. Ők nap mind nap együtt vannak a közös vacsora asztalánál, a együtt operálnak a műtő-asztalnál, és minden nap együtt vannak az eucharisztia asztalánál.
Tőle kérdezzük meg, mi a titka egy ilyen háznak?
Lehet-e ma is ilyen házat építeni? És azt, hogy:
nekünk, nekem miben kellene megváltozni, hogy nálunk is szent lehessen a KÖZÖS ASZTAL?
Az idei, immáron kilencedik Monostori Család ünnep másfél napos programjai mindannyiunknak segíthetnek a válasz megtalálásában, megtapasztalásában.
A családünnephez kapcsolódóan megnyíló képzőművészeti tárlattól kezdve, a komoly spirituális és a vidám, játékos programokig mind – mind valami módon a "HÁZ" témához kapcsolódnak..
Szeretnénk, a Monostor Családegyesület Alapszabálya szerint családjaink lelki és erkölcsi megújulását avval is előmozdítani, hogy támogatjuk a magyar és európai keresztény kulturális és erkölcsi értékek alapján élni akaró családok születését, együttműködését, családközösségek szerveződését. Ezt az egymásra találást kívántuk segíteni avval is, hogy a szigetmonostori plébánia barokk épületében, annak helyreállításával egy katolikus kulturális központot hoztunk létre. Ez alkalmas olyan lelki, szellemi (szaktudományos), illetve szabadidős közös alkalmak megteremtésére (korlátozott számú vendég elszállásolásával is), amelyek elősegíthetik a mi korunkban is azt, hogy családjainkat, és népünk minden családját, Szent István példáját követve, Mária kezén át Isten oltalmába ajánlva, és egymás jóakaratára bízva megújíthassuk.
A szent ügy fizikai hátterét nyújtó Családközösségi Ház megújításának befejezéséhez szeretettel kérjük minden jóakaratú támogatónk nagylelkű segítségét.
IX. MONOSTORI CSALÁDÜNNEP
2006. Augusztus 12-13.
« Vissza a Családünnepek archívumához «
Az elmúlt évek során, szemlélődő szeretettel adtunk hálát Istennek a családjaink építő köveiért.
Tavaly pedig nekilendültünk, hogy Monostori Családünnep keretei között egy új sorozatot indítsunk a család életjelenségeiről.
Az első átgondolásra, átélésre kínálkozó téma az volt, hogy
A család Együtt él. megfogalmaztuk, hogy „eleven kövek módjára" hogyan lehetünk együtt egy ház, egy otthon, egy tűzhely, egy fészek, Egyház.
Kerestük, az igazi jelentését azoknak a szép szavaknak, hogy együtt, együttlét, jelenlét, odafigyelés, minőségi idő a közös házban.
Ebben a házat, lakást, otthont, egyházat, egy hazát kereső utunkon a vezérlő csillagunk lÁrpádházi Boldog Jolán, IV. Béla királyunk leánya volt..
Az idei, immáron a kilencedik Monostori Család ünnep másfél napos programjain folytatjuk a család életjelenségeinek sorozatát.
A család élete, az egy házban élő élete elképzelhetetlen a közös asztal nélkül.
Az ember az együttlétet el sem tudja képzelni közös étkezés nélkül.
Az élő család Együtt étkezik. Amint John A. Hardon jezsuita atya, A katolikus család a mai világban c. könyvében írja, a közös asztal a azért életbevágóan fontos kincsünk, mert „ a családi étkezések alkalmával nemcsak a test táplálkozik, hanem a lélek is gazdagabbá válik." (uo.: 61. o.)
Ahogy az egész család szíve az édesanya, úgy az igazi otthon fészek melegét teremti meg az, ami a család életében a Családi Tűzhely, a közös asztal, a fehér asztal, az asztalközösség.
A Bibliában a legegyszerűbb közös étkezés is már nagy emberi tett.
A közös étkezés jele által az ember megvalósítja az óhajtott létközösséget szeretteivel, Istennel. Ezért ítéli el a zsoltáros azt, aki elárulja az asztalközösség által létrejött köteléket (Ps 41,10.).
Ábrahám, amikor Mamre völgyében – a terebintus alatt - asztalt terít a három idegennek, akkor találkozik az Úrral, akkor ismeri meg Isten ígéretét, ajándékát.
Övéinek pedig ígéretei szerint Isten maga készít terített asztalt (Iz 25,6;
Jézus Krisztus a legjelentősebb tanításai közül néhányat olyankor mondott el, amikor együtt étkezett másokkal (kánai lakodalomi... királyi menyegző... ha a tanítványok hűségesen virrasztanak, a Mester „felövezi magát, asztalához ülteti, és egyenként kiszolgálja őket...).
Különösen az utolsó vacsorán tárta fel szívét a világnak, amikor megalapította szeretetének szentségét. Amint elérkezett az óra, asztalhoz ült a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: »Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti bárányt elköltsem veletek, mielőtt szenvedek.
Emmauszban a tanítványok hályogos szeme nem a teológiafejtegetésekre nyílik meg, hanem az asztalközösségben, a kenyértörésben ismerik föl Jézust.
Nézd, az ajtóban állok és zörgetek... aki megnyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem, mondja az Úr.
A családi étkezések alkalmával nemcsak a test táplálkozik, hanem a lélek is gazdagabbá válik a gondolatcserék révén.
Akit terített asztallal várnak, az majdnem úgy érezheti magát, mintha hazaérkezett volna...
A terített asztal a befogadás és a /sors/közösség vállalás szimbolikus jele, a szövetség pecsétje.Ha valakik egy asztalhoz ülnek, a közös asztal létközösséget teremt az asztaltársaság tagjai között.
Igaz, van ünnepi asztal is, de a legfontosabb a mindennapi asztal!
És mégsem eszünk otthon, hanem a munkahelyen, iskolában, Mc Donaldsban... csak úgy futtában, és sokszor csak egyedül és magányosan.
Meg kell fontolnunk, étkezhetnek-e a családtagok rendszeresen máshol vagy egyedül? Mi jelent igazán nagy veszélyt a fehér asztal közösségére?
A széthullás kezdete a közös asztal megszűnése...
Pedig a leggyarlóbb politikusok is tudják, hogy amit a parlamentben vagy a különféle egyeztető tárgyalásokon nem tudtak elintézni, azt megoldja a fehérasztal...
Családunkban legalább a vacsora legyen igazi közös asztal...
Hogy mit jelenthet egy igazi keresztény család számára a közös asztal, egy olyan családtól kérdezhetjük meg, akit ma az Úr állít elénk: dr. Batthyány-Strattmann László és családja. Ők nap mind nap együtt vannak a közös vacsora asztalánál, a együtt operálnak a műtő-asztalnál, és minden nap együtt vannak az eucharisztia asztalánál.
Tőle kérdezzük meg, mi a titka egy ilyen háznak?
Lehet-e ma is ilyen házat építeni? És azt, hogy:
nekünk, nekem miben kellene megváltozni, hogy nálunk is szent lehessen a KÖZÖS ASZTAL?
Az idei, immáron kilencedik Monostori Család ünnep másfél napos programjai mindannyiunknak segíthetnek a válasz megtalálásában, megtapasztalásában.
A családünnephez kapcsolódóan megnyíló képzőművészeti tárlattól kezdve, a komoly spirituális és a vidám, játékos programokig mind – mind valami módon a "HÁZ" témához kapcsolódnak..
Szeretnénk, a Monostor Családegyesület Alapszabálya szerint családjaink lelki és erkölcsi megújulását avval is előmozdítani, hogy támogatjuk a magyar és európai keresztény kulturális és erkölcsi értékek alapján élni akaró családok születését, együttműködését, családközösségek szerveződését. Ezt az egymásra találást kívántuk segíteni avval is, hogy a szigetmonostori plébánia barokk épületében, annak helyreállításával egy katolikus kulturális központot hoztunk létre. Ez alkalmas olyan lelki, szellemi (szaktudományos), illetve szabadidős közös alkalmak megteremtésére (korlátozott számú vendég elszállásolásával is), amelyek elősegíthetik a mi korunkban is azt, hogy családjainkat, és népünk minden családját, Szent István példáját követve, Mária kezén át Isten oltalmába ajánlva, és egymás jóakaratára bízva megújíthassuk.
A szent ügy fizikai hátterét nyújtó Családközösségi Ház megújításának befejezéséhez szeretettel kérjük minden jóakaratú támogatónk nagylelkű segítségét.
IX. MONOSTORI CSALÁDÜNNEP
2006. Augusztus 12-13.
« Vissza a Családünnepek archívumához «
Következő eseményünk: